Valójában a karma jógának van egy alapvetőbb módja ennek felismerésére. Hogy dolgoznod kell, bárhogyan dolgoznod, vagy különösen önkéntesen dolgoznod, és azt felajánlani Istennek, hogy kitöröld a karmádat. Ezért hívják ezt karma jógának.
Mi a baj a hajammal? Ha van hajad, gondod is van. Ha nincs hajad, akkor is van gondod. Azelőtt nem volt hajam, átmentem minden repülőtéren, annyiszor ellenőriztek. Behajlították a cipőmet és megröntgenezték a kézitáskáim rétegeit, mintha elrejtettem volna valamit. Nem minden ország tudja, mit jelent a borotvált fej. Mert náluk is van néhány ilyen ember, akiknek saját kopasz fejű bandájuk van. Nem akarom említeni a nevet. És aztán ők bajt csinálnak, és híresek a világban a bajkeverésről. Nekem is kopasz volt a fejem, akkor talán lehet, hogy az egyik bandának vagyok a tagja. Tehát ez nekem gond volt. Ezért elkezdtem hajat növeszteni, és akkor más gondom van. Fésülködnöm kell, mosnom kell. És akkor most még a hajamat is be kell festenem, amit nem szeretek. Ez is a munka része. Nem hiszitek el, de ez is a munka része. Korábban nem tudtam, ahhoz, hogy Mester legyél, szőkének kell lenned. És aztán ez lett belőle.
Volt egy rész egy amerikai szappanoperában. Volt egy sorozat úgy hívták, „Monk.” Ez a felügyelő, akit úgy hívtak, Monk. Ő egy nagyon kiváló felügyelő, sok mindent tud, és mindig megfejti az ügyeket, amit senki más nem tud. És együtt más rendőrökkel, felügyelőkkel, jó dolgokat tesznek. És a vezetője az egyik rendőrségnek, ő idősebb és neki olyan bajusza van. És aztán egy nap, áthelyezik valahová máshová, vagy valami. És hagyja a helyettesét, aki egy nagyon fiatal srác, talán 20 körüli, még 30 sincs, hogy átvegye a helyét. Szóval, ez a fiatal helyettes is bajuszt növeszt ide, nagyon nagyot. Aztán mindenki bejön, ránéz és azt mondják, "Most mi van? Miért?" Erre azt mondja: „A munka része”. Mert a főnöknek is van bajusza, így azt gondolja, növesztenie kell egyet, csak hogy tekintélyesebbnek látsszon. Azt mondja: „A munka része”.
Tehát valójában rajtunk múlik, akár vannak akár nincsenek állataink, vagy azt választottuk, hogy követünk egy tanárt, hogy gyakoroljunk valamit a 84,000 módszerből. Követnünk kell a szívünket és csak tisztességes módon kell élnünk. Akkor biztosak lehetünk a hazatérésben és/vagy legalább kényelmes az életünk ebben a fizikai dimenzióban. Szóval, az osztatlan figyelem és szeretet segít neked. A koncentráció csak a jelen pillanaton szintén sokat segít neked. Mert ez azt jelenti, hogy el vagy különülve a világ minden karmájától; nem fognak megérinteni. Nekünk nem csak a saját karmánk van, amit cipelünk magunkkal születésünk óta, hanem be is vagyunk szennyezve mások karmájával körülöttünk. Az egyik kínai filozófus, azt hiszem, Csuang-ce – valamelyik "ce", ők mind "ce", az egyik "ce" azt mondta, hogy a társadalom egy nagy festőkád, mintha együtt lennénk, szóval be vagyunk festve majdnem egyforma színűre, mert ugyanabban a kádban vagyunk, benne a festékanyaggal. A társadalom egy nagy festőtartály, Szerencsére még emlékszem valamire. Így azt fogjátok hinni, elég művelt vagyok. Azt mondom, ez jó még mindig emlékszem valamire, tehát azt gondolhatjátok, van egy kis műveltségem.
Ha arra összpontosítotok, amilyen munkát éppen végzünk, az is segít. Ezt karma jógának hívják spirituális kifejezéssel. Mindent jógának, vagy gyakorló módszernek hívnak Indiában. Ez is igaz, ezért mondta Buddha azt, hogy 84 000 gyakorló módszerünk van. Van egy történet egy srácról, aki jött, hogy tanuljon egy zen Mestertől. A Mester tanított neki dolgokat, de nem jutott sehova. Talán nem gyakorolt jól; talán elaludt, amint a párnájára ült, vagy csak ült ott valami máson gondolkodva. Vagyis soha nem jutott sehova. Szóval jött és kérte a Mestert, "Kérlek, segíts. Van még valami más is, amit nem tanítottál nekem?” Ő azt mondta,”Megtanítottam neked mindent. Rajtad áll, hogy hasznát veszed vagy sem.” Azt mondta, "De sehova se jutottam. Nem tudok semmit megtenni. Még koncentrálni se tudok.” Szóval a Mester azt mondta, "Oké, van még egy, egy másik út.” Így szólt: "Jó, mondd el, mondd el.” A Mester azt mondta: "Menj ki, találj munkát, megélhetést.”
Mert valójában, amikor dolgozol, koncentrálnod kell a munkádra; különben nem végezheted jól a munkádat, vagy kirúgnak. Az életben maradás miatt, a megélhetésed miatt, a munkádra kell koncentrálnod. Muszáj. Munkát adnak neked, csak meg kell csinálnod, nincs más választás. Tehát a munkádra koncentrálsz, a jelenlegi feladatodra. Az is egyfajta osztatlan figyelem. És ezt úgy hívják, hogy "karma jóga" Indiában. De valójában a karma jógának van egy mélyrehatóbb megvalósítási módja. Az, hogy dolgoznod kell, bármilyen módon dolgozni, vagy főleg önkénteskedni, és ezt felajánlani Istennek, hogy kitörölje a karmádat. Ezért hívják úgy, hogy karma jóga. Nem Káma Szútra, az más. A férfiak ne gondoljanak butaságot. Hogy a nők nem tudják, igaz? Sok dolgot kellett tudnom, sajnálom. Kénytelen vagyok tudni. Néha hoztak nekem könyveket. Azt mondták, "Mester, ez jó; ez jó, ez jó." Oké, jó. Megbíztam benne, és megnéztem. Ó, mindenféle fotó, amiket sose láttam korábban, belül és magyarázatok. Az a káma jóga. Más, mint a karma jóga. A Káma Szútra az más, mint a karma jóga. Nem kell azt elolvasnom, kérlek. Nem kell. Néha tanárnak lenni kellemetlen. Az emberek sok mindent kérdeznek, neked tudnod kell. Hogy elmondhasd nekik, "Ez jó, ez nem jó. Maradj távol ettől.” Például. Nekem nem kell olyan sok dolgot tudnom, hála Istennek, mert te gyakorlod a Quan Yin Módszert, és megvilágosodsz teljesen magadtól. Nem kell olyan sok dolgot kérdeznetek tőlem. Néha szoktatok, csak badarságokat a macskádról, a kutyádról, akármidről. De az nem nagy dolog.
Szóval így működik a karma jóga. És hét év után, ez a srác visszament a Mesteréhez, és azt mondta, hogy még mindig nem kapott semmit. Erre a Mester azt mondta, "Akkor nem segíthetek.” Ez volt az utolsó ajtó amelyet a Mester meg tud mutatni neki, és még mindig nem csinálta jól. Tudjátok, néhány ember nem összpontosít a munkájára. Csak dolgoznak, hogy elüssék az időt, az órát nézik, várják, hogy hazamehessenek, de nem igazán szentelnek figyelmet a munkájukra. Bármit is csinálsz, úgy kell csinálnod, mintha az lenne életed utolsó dolga, az utolsó alkalmad, hogy bármit is csinálhass, amivel hozzájárulhatsz a világhoz, az összes figyelmeddel. Tisztelettel dolgozol, odaadással, örömmel – hogy van egy munkád, hogy nem vagy haszontalan ember, hogy hozzá tudsz járulni a világhoz, aminek olyan sokkal tartozol, mióta megszülettél. Ilyen kell, hogy legyen a hozzáállásunk. Nagyon boldognak kellene lennünk, hogy bármilyen munkát ránk bíztak, és a legjobbat nyújtania képességünk szerint. Még ha csak felsöpröd a padlót, legyél egy toalett takarító, vagy legyél az ország elnöke – az mind csak egy munka. És nem vagyok benne biztos, melyik munka jobb, az elnöki munka vagy a takarító munka. Azt hiszem, a takarító munka jobb nektek. Fel tudjátok seperni a padlót, felmosni a csempét és ismételni az Öt (Szent) Nevet egy időben. Szenteld az életed és a munkád Istennek.
De ha elnök vagy, nem hiszem, hogy van időd, hogy akár egy mondatot is ismételj az Öt (Szent) Névből vagy az Ajándékból, amit adtam. Mindenféle dolgok jönnek hozzád nappal és éjjel. És még akkor is, ha alszol, a problémád veled fog menni aludni, ha tudsz aludni. Nem vagyok elnök, de tudom. Például tegnap este nem tudtam aludni, más emberek problémái miatt. Csak úgy jöttek hozzám kéretlenül. Tehát képzeld el, hogy az elnöknek milyen sok dolgot kell kezelnie: nemzetközileg, országosan, és a személyzettel, olyan sok egóval, ami körülötte lófrál. Nem kétséges, hogy az elnöknek vagy királynak sok embere van, aki segít neki, önként is. De foglalkoznia kell ezekkel az egókkal is. Ők nem feltétel nélkül segítenek, mint egy kutya vagy egy macska. Akarnak valamit, figyelmet, vagy legalább valami jutalmat, egy mosolyt tőled, egy dicséretet tőled, vagy az Év önkéntese, Az évszázad gyakornoka kitüntetést, bármit. Azt is akarják, hogy észrevegyék őket, figyelmet fentről, a nemzet vezetőjétől, büszkék, hogy mellette dolgozhatnak. És megvan a saját hangulatuk, megvan az egójuk, megvan a versengésük. És mindezek az energiák és az összes panaszuk, csendesen vagy hangosan, szintén befurakodik a fejedbe, amikor alszol. Ahogy mindent felveszünk a környezetünkből a testünkkel, felvesszük más emberek energiáit, gondolkodását is, rosszat vagy jót. Ez a probléma, amikor a társadalomban élünk.
Ezért sok Mester csak elhagyja a világot. Tényleg elegük van; azt gondolják, a világra nincs gyógyír. Nincs orvosság, hogy segítsen ezen a kétségbeesett világon, olyan problémás, olyan bonyolult. Ezért sok Mester, valahol máshol tartózkodik, elmegy a Himalája legmélyebb részére, mint például Gaumukh, a Gangesz-folyó forrása, ahová általában senki sem megy. Egész évben hó van, még nyáron is. És nagyon egyszerűen esznek vagy nem esznek, esetleg havat. Talán csak vittek Magukkal valamennyi rizst és egy kis dált, babféléket, lencsés dolgokat, hogy kitartson néhány hónapig. És ha valaki feljön, akkor talán valamilyen munkás vagy valaki vitt Nekik még lencsét és egy másik zsák rizst, hogy kitartson még néhány hónapig, például. De nyárig várniuk kell. Nyáron legalább láthatjuk az utat; télen nincs rá mód. Minden le van zárva, mint egy nagy hegy mindenütt. És nyáron a hadsereg, akik a Himalájában állomásoznak, csak a határon, nekik kell őrizni a határt. Nyáron jönnek nagy bulldozerekkel, Big Cat, hogy eltakarítsák a havat és csináljanak egy kis utat a két nagy, magas jégfal között. A zarándokok akkor kezdhetnek felmenni, hogy imádkozzanak a hegyekhez és folyókhoz és a múlt Mestereinek néhány szentélyéhez, és imádkozzanak bármiért, amiért imádkozzanak.
A karma jóga nem csak koncentrálás a munkára, hanem fel kell ajánlani mások jólétéért, mint az önkéntes munka a szegényekért, a hajléktalanokért. Vagy a szerzetesek templomának, vagy valamelyik isten és istennő szentélyének a kitakarítása, ezt hívják karma jógának. Vannak, akik csak így gyakorolnak. Nem ismételnek mantrákat, semmit. Nem is meditálnak. Talán mégis; ott ülnek az istenek szobrai előtt és lecsendesednek. És néha, ha elég tiszták, látják, hogy az istennők vagy istenek megjelennek nekik, mint Sri Ramakrishnának. A felesége egy Szent Anya lett. Szent Anyának is hívják. Feleségül vette, amikor még nagyon fiatal volt, csak a családi hagyomány miatt, de soha nem volt semmilyen fizikai kapcsolatuk. Együtt voltak egy ágyban, de a férj sosem csinált semmit. Azt mondta, kísértésbe esett, de aztán mégsem. És néhányan hibáztatták Őt, hogy feláldozta a feleséget. A feleség rendben volt. Úgy tisztelték Őt, mint Szent Anyát.
India egy nagyon lenyűgöző ország. Igazán szeretem Indiát, talán mert indiai voltam néhány életben, nem csak egyben. De tényleg úgy érzem… Ahogy a múltkor mondtam, van egy hely Risikésnél, ahol otthon érzem magam. Csak egy sárház, egy sár szoba, és néhány kő a ház előtt és (vegán) csapatit sütni, mogyoróvajat és uborkát enni, és olyan jól éreztem magam ott. Nincs más hely, ami hiányzik, csak az a hely. Az egész világon nem érzek úgy, hogy bárhol ott maradnék. De ha választhatnék, akkor visszamennék oda, ott maradnék. Olyan szabadnak éreztem magam. Talán más volt az érzésem abban az időben, mert Új-Delhiből jöttem, ott sürgés-forgás volt. És olyan sok úgynevezett tanítvány mindenhol, és megették az összes ételt, és nem adtak nekem semmit. Maradék, semmi, és olyan poros. Meg néha állott szennyvíz, csatornavíz, és minden ilyesmi; az nem az én típusom, stílusom volt. Szóval, amikor mélyebbre mentem a Himalájába, mint Risikés vagy Kasmír, azt jobban szerettem. De Kasmír se tetszett annyira. Bár Kasmír szebb, mint az a kunyhó, amiben laktam. Valójában nem volt semmi, mint például kilátás vagy akármi. Csak egy hegyen, a hegy közepén, és fák, és a Gangesz folyó, csak egy pár, talán két, három perc távolságra. Volt ingyen vizem elvitelre, főzéshez, és a kunyhó. És fent aludtam a tetőn. De hiányzik az a hely. Kültéri mosdó; volt mosdóm, hála Istennek. A legtöbb helyen nincs. Szerettem azt a helyet. Ez az a hely, ahol a legjobban éreztem magam, ezidáig, bárhol, másik helyekhez képest. Még ezen a helyen is, nem érzem magam olyan jól. Igazából itt csak munka van, így természetesen nem hiszem, hogy bármelyik tanár jól érezné magát ebben az osztályban, 24/7. Haza szeretne menni. Még az osztályterem is, az iskola jobban nézhet ki, mint a kis lakása, de valószínű vissza szeretne menni a rozoga kunyhójába vagy lakásába, a díszes és tiszta és jól felépített iskola helyett.
