Az állatok magas intelligenciája

Hallunk a malacokról, akik tudják a nevüket, videojátékokat játszanak, be- és kikapcsolják a légkondicionálót, hogy kellemes legyen. Hallottunk a csirkéről, aki matematikai feladatokat old meg, vagy a birkáról, aki fényképről felismeri 50 társa arcát. És tanulmányok százai vannak a halak intelligenciájáról. Eszközöket tudnak használni és hosszú memóriájúak, legalábbis több hónapig tartó. Az állatok intuitív és telepatikus képessége is gyakran magasan fejlett, jobban, mint sokunké.

Az itt következők csak néhány bizonyíték, melyeket megfigyeltek, amelyek feltárják állat lakótársaink hihetetlen intelligenciáját. Az embereknek még teljesen fel kell fedezniük az értelmes gyapjas, uszonyos és tollas barátaink okosságát és észlelő mélységét.

A HANGYÁK kommunikálnak egymással, tereptárgyakkal tájékozódnak és jeleket használnak, képesek egész pontosan felmérni más kolóniák tagjaival való találkozások számát az ő etető területükön.

A DENEVÉREK felismernek egyéni hangokat és hasznosítják a visszhangot keltő helyeket tájékozódásra.

A MADARAKnak kiterjedt intelligenciájuk van, melyet alkalmazkodó agyműködés fejlesztett ki, képessé téve őket a kihalás elkerülésére, 65 millió évvel ezelőtt.

A MÉHEK úgy beszélik meg hogy hol az étel, hogy eltáncolják, meg tudják fejteni más kontinensen lévő méhek nyelvét, és gyorsan meg tudnak oldani összetett matematikai egyenleteket hogy kiválasszák a leghatékonyabb ételbeszerző körutat a virágok között.

A BONOBÓK jelbeszédet tudnak megtanulni, hogy kommunikálhassanak az emberekkel, és jelképek új kombinációit találják fel, kifejezni a gondolataikat.

A MACSKÁKnak jó memóriájuk van, amely segíti a tanulási folyamatukat és az intelligencia minőségeit mutatják, úgymint a kíváncsiság, kreatív problémamegoldás és kommunikáció.

A CSIRKÉKnek egy összetett szociális szervezetük van, ahol képesek több, mint 100 másik csirkére emlékezni; több mint 30 féle hangon keresztül kommunikálni; önuralmat tanúsítani; kulturális tudást átadni egyik nemzedéktől a következőnek; megérteni az ok – okozati viszonyt; matematikai problémákat megoldani és hatékony gyógyító állatok tudnak lenni

A CSIMPÁNZOK változatos eszközöket tudnak használni; jelbeszéddel kommunikálni; és teljesítményben felülmúlták az ember főiskolai diákokat a számokra emlékezésben.

A TEHENEK kitűnően emlékeznek dolgokra; szociális kapcsolataik vannak érzelmileg összetettek; értik az ok és okozati összefüggéseket; és megoldásokat tudnak találni problémákra.

A VARJÚK, melyekhez olyan madarak tartoznak, mint a varjak és hollók, magasabb intelligencia jeleit mutatták be, az emberekkel azonos szintűt, mint az eszköz használat; kommunikáció különböző dialektusokon keresztül a rokonok között; kifinomult szociális viselkedés; és taktikus viselkedés.

A RÁKOKnak figyelemre méltó adottságuk van a képi emlékezetben; tanulni a hibáikból; alkalmazkodni különböző ingerekhez a környezetükben amelyek elmúlt tapasztalatokon alapulnak; vigyázni egymásra és nem harcolni a szomszédaikkal; akusztikus ingerekre válaszolni; kommunikálni hangrezgéseken keresztül; gondozni és tiszta környezetet biztosítani az utódaiknak.

A KUTYÁK magas rendű érzékelésüket alkalmazzák, amikor figyelmeztetik az embereket életveszélyes helyzetükre, mint amilyen a szívroham, alacsony inzulinszint, és agyvérzés; képesek megtanulni csökkent látásúak vezetését; jó memóriájuk van; gyógyterápiás állatként is tudnak szolgálni; felderítő, mentőcsapat tagjaivá is képezik őket.

A DELFINEK átmentek önfelismerési teszteken; különleges érzékelési képességeik vannak, mint a tájékozódás visszhanggal; értik a jelképeken alapuló nyelvet; gondolnak a jövőre; megtanulnak új viselkedési formákat, melyeket átadnak delfintársaiknak; és felismerik, amikor az emberek veszélyben vannak, és védelmet nyújtanak a ragadozók ellen, vagy a part felé vezetik őket.

A FÖLDIGILISZTÁK el tudják dönteni, hogy melyik fajta levelet használják a járataik elzárására.

AZ ELEFÁNTOK egyszerű számtani teszteket tudnak megoldani és átmentek az önfelismerési teszteken.

A HALAK tudnak egymással kommunikálni; eszközöket használni; és bemutatták hosszú távú emlékezetüket.

A BÉKÁK, mint a hím szürke levelibékák, amikor kórusban énekelnek, a tömegtől eltérő brekegé- sükkel vonják magukra egy nőstény figyelmét.

A ZSIRÁFOK olyan infrahangon kommunikálnak egymással, amit az emberek nem hallanak.

KECSKÉKnek van természetes kíváncsiságuk és intelligenciájuk; meg tudják különböztetni a negatív és pozitív emberi arckifejezéseket, és szívesebben közelednek az utóbbihoz; készek új környezetet felfedezni; meg tudnak tanulni új feladatokat; zárt helyekről képesek könnyen kiszabadulni; és nem fognak szennyezett ételt és piszkos vizet elfogyasztani.

A GORILLÁK hasonló testbeszédet használnak, mint az emberek, az egymással való kommunikáláshoz, és jelbeszédet tudnak tanulni, az emberekkel való “beszédhez”

A LOVAK tudnak számolni; megismerő feladatokat oldanak meg; jó a térbeli tájékozódásuk; kitűnőek egyszerű tanulásban és képesek megfelelni nehéz szellemi kihívásoknak.

A ROVAROK nemcsak fajtársaikkal kommunikálnak hanem földalatti és földön élő állatokkal is, és a növényeket telefonkábelként használják információk cseréjére.

A MÁTYÁSMADARAK múltbeli emlékeket használnak a további tervezéshez; emlékeznek elraktározott ételek ezreire; arra is emlékeznek, mennyi ideje tárolják azt a bizonyos élelmet, és elhozzák, mielőtt megromlik.

A KOALÁK szólításokkal kommunikálnak, hogy odahívják társaikat, vagy óvjanak a veszélytől.

A LÁMÁK érzékeny és intelligens állatok, akik hatékony gyógyterápiával segítenek az embereken.

A HOMÁROK, hasonlóan a delfinekhez, és sok más állathoz, bonyolult jeleket használnak a környékük felderítésére és szociális kapcsolatokat hoznak létre; észrevesznek pici különbségeket, még egy-két foknyit is, a víz hőmérsékletében; és kémiai anyagokon keresztül kommunikálnak.

AZ EGEREK szociálisan összetett állatok, tanulási és problémamegoldó képességgel.

A MAJMOKnak kulturális és szociális rendszerük van az információ átadására, egyik nemzedékről a másikra, amely megtanítja a fiatalokat élelmet találni, felismerni a rokonokat, és eszközöket használni; öngyógyításra, hasznos növényekkel; kifinomult kommunikációjuk van, amely magában foglalja a vizuális jeleket, hallható hívásokat és a szaglószervi jeleket; és megtanultak feladatokat, ami segíti a végtagbénultakat mindennapi életükben.

A TRÓPUSI SEREGÉLYEK úgy ismeretesek, mint az emberi beszéd és más hangok legjobb utánzói, azzal együtt, hogy új szavakat tudnak megtanulni pár naponta.

A FÜLEMÜLÉK teljes dalokkal kommunikálnak, és a környező zajszinthez igazítják a szólításukat.

A POLIPOK kókuszdiók héjából állítják össze a menedékeiket, a gerinctelen állatok eszközhasználatát bemutatva ezzel.

A PAPAGÁJOK az emberi szavakat össze tudják kapcsolni a jelentéseikkel; megtanulnak utánozni nagy mennyiségű szót az emberi nyelvből; zenére táncolni és változtatni a ritmust, a zene üteméhez igazodva; kiválóak észlelő feladatokban és tudnak alkalmazni elvont fogalmakat is, mint a forma, szín, szám, stb.

A SERTÉSEK igen intelligens állatok; összetett szociális szerkezetük van; képesek az absztrakt értelmezésre; magasabb szintű észlelő képességgel rendelkeznek, mint egy hároméves gyerek; és gyorsan tanulnak új dolgokat, köztük, a neveiket, dolgokat, köztük a neveiket, video-játékokat játszanak és be- és kikapcsolják a légkondicionálót, hogy kellemes legyen.

A GALAMBOK összetett tevékenységeket tudnak megtanulni és a válasz sorrendjét; felismernek más, galamb egyedeket; átmentek az önfelismerési teszten; emlékeznek az haza vezető útra nagy távolságokból is; segítenek felderíteni a mentőmellényt a tengeri mentéshez; megmentettek számtalan emberi életet, válság idején; érzékelik a földrengéseket és elektromos viharokat hangok által; arcképek százaira emlékeznek több éven át; és felismerik különböző művészek festményeit, azonos szinten a művésznövendékekkel.

A MÉHKIRÁLYNŐK hatékonyan kommunikálnak a méh kolóniával rezgő jeleken keresztül, melyet sípolásnak neveznek.

A NYULAKnak összetett szociális szerkezetük van; megtanulhatják használni az almosdobozt, és jönnek, amikor hívják őket, és felismerik és értesítik embertársaikat a veszélyről.

A PATKÁNYOK képesek kialakítani labirintusok térbeli sémáját és képezhetők szárazföldi aknák biztonságos felderítésére.

A FÓKÁK, mint az emberek, a csillagok állását használják éjjel tájékozódásra a nyílt tengeren.

A JUHOK felismerik juh társaik és az emberek arcát; magas rezgésszámú hangokat fognak fel, melyeket az emberek nem hallanak; kitűnő térbeli emlékezetük van; és megtanulták leküzdeni az akadályokat, hogy jobb élelem-forráshoz jussanak.

A GARNÉLARÁKOK vizuális és kémiai jelekkel kommunikálnak.

A MÓKUSOK és más szétszórt készleteket gyűjtő állatok, képesek emlékezni elrejtett élelemraktáraik ezreire, gyakran nagyobb fizikai változásokat követve is a környezetükben.

A VARANGYOK nagyon alacsony frekvenciájú rádióhullámok felfogásával előrejelzik a földrengéseket.

A PULYKÁKnak határozott személyiségük van; intenzíven figyelnek a környezetükbe való beilleszkedésükbe és a veszély elől elmenekülnek; magas szinten szociális állatok és felismerik az ismerős emberi arcokat.

A TEKNŐSÖK meglátnak egy tavat vagy tavacskát egy mérföldnyi távolságból; mesterei az útvesztők megtanulásának; a móka és szórakozás formáit élvezik; az alsó hanghatár alatt kommunikálnak; olyan élőhelyeken élnek, ahol kevés más faj tud megélni, több mint 230 millió éve; felismerik az embertársaikat; és a nőstények pontosan ugyanarra a tengerpartra térnek vissza, ahol ők születtek, hogy lerakják tojásaikat a tenyészidejükben.

AZ ERNYŐS KAKADUK magas intelligenciájúak és gyengédek; tudják utánozni az emberi beszédet; szociális természetűek; és meg tudnak tanulni egyszerű feladatokat.

A KESELYŰK bemutatták magas intelligenciájukat, segítség elfogadásával emberektől, még stresszes helyzetben is, és sziszegést használnak, hogy értésre adják örömüket és nemtetszésüket.

A BÁLNÁK azonosítani tudják különböző cet társaik szólításait, az óceán vizén keresztül és udvariasan várnak, amíg rájuk kerül a sor a beszédben; tudnak bálnadalokkal, kattogásokkal és visszhanggal kommunikálni; ismertek a tanításról, tanulásról, együttműködésről és gyászolásról; veszélyben lévő embereket és hajókat segítettek biztonságba.

A CSIPESZCSŐRŰEK összetett madárhívogatóikon és dalaikon keresztül kommunikálnak egymással.

A JAKOK csapatmunkával védelmezik magukat a mínusz 50 Celsius fokos hőmérséklettől azáltal, hogy összebújnak éjszaka, középen a borjakkal.

A ZEBRAPINTYEK álmodnak, amikor alusznak agyműködéssel, mely azt tükrözi, ami madárdal alatt történik; különleges agykamráik vannak amelyek szükségesek az eredeti dalokhoz; hogy a fejlődési fokozataikban megtalálják a hangjukat, mint fiókák, ez hasonló az emberi babákéhoz; éneklésüket a hallgatósághoz igazítják; és felismerik egymást a sajátos dalaikról.

További tájékoztatásért, kérjük, látogassa meg: www.SupremeMasterTV.com/Constructive-Scrolls